Szomorú évforduló

Igen, december 5.

Épp öt éve mondott véleményt Magyarország a kettős állampolgárságról. Noha a részt vevők többsége igennel szavazva az összetartozás mellett állt ki, mégis szomorú vasárnap volt 2004. december 5., az alacsony részvétel miatt eredménytelen népszavazás napja.
A hivatalos magyar politika, az akkori kormánytöbbség hátat fordított a határon túliaknak. Pedig fontos támasz kell hogy legyen az anyaország mindenkinek, aki a nemzethez tartozónak érzi magát. Először "határon túliakról" beszéltem, de mégis inkább "nemzethez tartozókról" szólok, hiszen a következő évtizedekben az országhatároknál nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek. Az egyik elválaszt, a másik összeköt - ezért fontosabb az utóbbi.
Egymásra kell támaszkodnunk itt, a Kárpát-medencében, és ehhez elengedhetetlen a megértés, a szolidaritás, a bizalom. Ha gyenge az anyaország, a Kárpát-medencei magyarság is gyenge marad. Így az összes magyarnak az az érdeke, hogy az elmúlt hét évben meggyengült Magyarország ismét elismert, megbecsült és erős ország legyen.
A mi anyaországi  közösségünknek, a nemzeti elkötelezettségűeknek kötelességünk -  és szívből fakadó törekvésünk is -, hogy segítsünk az idegenbe szakadt honfitársainknak. Hiszen ők semmi mást nem szeretnének, mint szülőföldjükön élni, boldogulni, gondolkodni, érezni, szeretni - magyarként.