Takarékosabb üzemmódra kapcsoltunk

Németh Zoltán arról is beszélt a lapnak, hogy a szerkezeti változtatásokkal és az irreális szerződések megszüntetésével már 2011 októberéig csaknem ötmilliárd forintot spórolt meg a városvezetés. A BKV mintegy harmincmilliárd forintos hiányát szerinte olyan közlekedési célú adó bevezetésével lehetne orvosolni, amely nem terheli a lakosságot.

– Hivatalba lépésekor a közpénzekkel való tisztességes és átlátható gazdálkodást tűzte ki fő céljául a fideszes többségű városvezetés. Mennyiben valósultak meg eddig a választási ígéretek?
– Azt ígértük, hogy élhetőbbé, kellemesebbé tesszük ezt a várost. Ennek érdekében számos szervezeti változásról döntöttünk. Elzártuk a fővárosi cégek pénzcsapjait, megszüntettünk irreális szerződéseket, létrehoztuk a városüzemeltetési és a közlekedési központot. Ezeknek, így a költséghatékonyabb üzemmódnak köszönhetően már októberig csaknem ötmilliárd forintot tudtunk spórolni. Fontos megemlíteni, hogy sem 2011-ben, sem idén január elsejétől nem emeltük a BKV tarifáit, bővült viszont a kedvezmények köre. Örvendetes az is, hogy a metrószerződés módosításával sikerült megoldani az Alstom-problémát, így év végére már megjelenhetnek az új szerelvények a kettes metró vonalán. Előkészítettünk számos fejlesztést is, például a 2013-ban induló bérbicikliprogramot, a villamoshálózati fejlesztéseket, a troli- és villamosbeszerzéseket, a Margitsziget fejlesztését. Mindebben nagy szerepe volt a BKK-nak, a BVK-nak, és az érintett szakterületeket irányító György István és Hutiray Gyula főpolgármester-helyetteseknek.

– Új villamosok és trolik mikor jelenhetnek meg a budapesti utcákon?
– Sajnos az előző városvezetés csak a 4-es metrót tekintette fontosnak, minden más beruházást elhanyagolt, így szinte semmilyen előkészített projektet nem hagyott ránk. Az alacsonypadlós járművek elindításához a beszerzési procedúrán kívül számos feltételt kell még megteremteni, át kell építeni a megállókat, így mindenképp több ütemben kell terveznünk a fejlesztést. Az egésznek persze feltétele az uniós támogatás. Ha ez meglesz, akkor is kérdés ennek ütemezése, eredeti szándékunk szerint az első ütem 2014-ben, a második pedig 2016-ban lenne kész. Én nagyon bízom abban is, hogy sikerül újra meghonosítani a kötöttpályás járművek hazai gyártását. Kétségtelen, hogy ez tőkeigényes, de a jelenlegi állomány elöregedése miatt komoly vásárlói igény van új közlekedési eszközökre, és persze munkahelyteremtés szempontjából is fontos lenne az ágazat újraélesztése.

– Számos alkalommal hallottuk a főpolgármestertől, hogy azonnali segítség nélkül csődbe megy a BKV. Mennyi pénz és mennyi idő kell a vállalat stabilizálásához?
– Támogatás nélkül semmiképp nem működhet a BKV, mivel a jegyárbevétel csak a költségek 38 százalékát teszi ki. A cég még akkor is 30 milliárd forintos hiánnyal küzd, ha megkapjuk a 32 milliárdos normatív állami támogatást. Ráadásul áprilisig csaknem negyvenmilliárd forint nagyságrendű hitel is lejár, amit vissza kell fizetni vagy meg kell újítani. A kollektív szerződések felülvizsgálata önmagában nem oldja meg a problémákat, de fontos lépés a stabilizálásban. A kiadásokat is felül kell vizsgálni, de további bevételekre is szükség van: önmagában az egyikben vagy másikban való előrelépés nem megoldás. A kormánnyal jelenleg új források felkutatásáról konzultálunk. Megoldás lehet a dugódíj – ez azonban előkészítést igényel –, vagy addig is valamiféle közlekedési célú adó bevezetése, amely azonban nem terhelheti a lakosságot. Megjegyzem, a BKV-nak évente két és fél milliárd forint vesztesége származik abból, hogy az agglomerációs települések által fizetett hozzájárulás kevesebb, mint a Budapesten kívüli BKV-járatok költsége. A lényeg, hogy nem halat, hanem hálót kérünk, és bízom abban, hogy a kormány ebben partner lesz. Mindeközben a BKV-n közlekedőkkel is partnerségre törekszünk, és ez sikeres. A tarifák változatlanul hagyása 2011-ben bevételnövekedést eredményezett, mert versenyképesebbé tette a közösségi közlekedést az egyénivel szemben.

– Az elmúlt hónapokban Tarlós István és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) ellentététől volt hangos a sajtó. Mit gondol, jót tesz a főváros ügyeinek a főpolgármester és a kerületi vezetők közti nyilvános vita?
– A BÖSZ, úgy gondolom, egész Budapest érdekében jött létre és dolgozik, hiszen felelős polgármesterek hozták létre. Most, amikor fontos döntések születnek, nagy szükség van a párbeszédre, a szervezet célja nyilvánvalóan ez. Tarlós István és egyes fideszesek összezörrenései sokszor nagyobb hangsúlyt kapnak a sajtóban, mint amilyen jelentőségük van valójában. Mindenkinek megvan a saját stílusa, van akinek határozottabb, másnak meg kevésbé, ebből adódhatnak feszültségek. Az újságíróknak pedig az a dolga, hogy „rárepüljenek”, ha a politikusok erősebb nyilatkozatokat tesznek. A legtöbb vita, a legfontosabb párbeszédek egyébként előrevivők, amelyekből Budapestnek előnye származhat, és ezekben sokan részt veszünk, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció tagjaiként és országgyűlési képviselőkként. Mindannyiunkat közös cél vezérel, az hogy Budapest működése hatékonyabb legyen, a város lakói számára érzékelhető pozitív változásokkal.

– A cél közös, de a megvalósítást a kerületek és a főváros is úgy képzeli, hogy ő rendelkezik erősebb jogkörökkel. Milyen feladatmegosztás lesz a fővárosban?
– Alapjaiban nincs szükség Budapest önkormányzati rendszerének megváltoztatására, senki sem gondolkodik már a kétszintű önkormányzat megszüntetésében. Változtatni azonban muszáj, ki kell szűrni a zavaró párhuzamosságokat, és minden feladatnak gazdát kell adni, egyértelmű szabályozással. Szerintem ebben a munkában nagyon fontos fórum a BÖSZ, hiszen összeegyeztetheti a kerületek, illetve Budapest működési kérdéseinek különféle szempontjait. Rengeteg tapasztalat halmozódott fel az elmúlt két évtizedben. Az ebben az időszakban működött rendszer hibáiból kell okulni – akár a parkolásról, akár a közterületek gondozásáról beszélünk –, és higgadtan dönteni. A BÖSZ ugyanakkor számos kérdésben közös nevezőre hozhatná az eltérő kerületi érdekeket is. Nagy szükség lenne például a kerületek közti forrásmegosztás rendezésére. Úgy gondolom, az elmúlt ciklusokban kialakított rendszer politikai okból egyes kerületeknek kedvez, igazságtalanul és logikátlanul. A nagy területű, ám kevésbé sűrűn lakott, magas fenntartási költségű kerületek így nagyon rosszul járnak.

– A közgyűlési előterjesztéseket rendre a főpolgármester és helyettesei jegyzik, a Fidesz–KDNP-frakció tagjaitól nem sok érkezik. Miért ez a passzivitás?
– A közgyűlésben valóban viszonylag kevés előterjesztést nyújt be a frakció, de a parlamenti munkával ellentétben az önkormányzatoknál ez a jellemző. Az önkormányzatoknál olyan munkamegosztás működik, hogy az indítványok a hivatalban készülnek, ezért többnyire a főpolgármester-helyettesek, azaz a szakmai vezetés jegyzik őket. A vezetés és a frakció között azonban folyamatos az egyeztetés, és az elmúlt időszakban sokszor képviselőcsoportunk szorgalmazta, sürgette egy-egy téma közgyűlés elé terjesztését. Az utóbbi időben ugyanakkor számos javaslatot – például az útfelújításokra, vagy éppen a Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonására vonatkozót – a Fidesz–KDNP-frakció tagjaiként adtunk be.

– Sok közgyűlési képviselő ül az Országgyűlésben. Mennyire erős a parlamentben a fővárosi lobbi?
– Igyekszünk megragadni mindent, ami előremozdítja Budapest ügyeit. A villamos- és trolibeszerzés kapcsán például erős lobbiról beszélhetünk, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben nem hiszem, hogy önmagukban meghatározó erővel bírnának a lobbik. Mindenesetre én jó lehetőségnek tartom, hogy sok fővárosi frakciótagunk polgármester vagy országgyűlési képviselő is, s az utóbbi időben számos kérdésben bizonyítottuk, hogy eredményesen tudunk érvelni, egyeztetni. Így kaphatott központi költségvetési támogatást a Széll Kálmán tér megújítása és remélhetőleg kap majd a Ferenciek tere is, akárcsak a külső kerületi földutak aszfaltozása.

– Mi a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció terve erre az évre?
– A budapestiek életminőségének javítása a célunk, ezért 2012-ben is az a legfőbb feladatunk, hogy továbbvigyük a fejlesztéseket, előkészítsük az új beruházásokat, és forrást szerezzünk rájuk.

Csókás Adrienn

Forrás: magyarhirlap.hu

2012. január 6.