Megjelent a Zöld Könyv

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben megjelent Fehér Könyv elkészültekor (amely az előző városvezetés hagyatékát összesíti) kilátásba helyezte, hogy elkészül a Zöld Könyv is, amely „összefoglalja azt a helyzetet, amelyben hozzá kellett fognunk a város menedzseléséhez” – fogalmazott.

Tarlós István hozzátette, az új városvezetés három úton indult el, nekikezdett az általános rendteremtésnek, foglalkozott az azonnali beavatkozást igénylő ügyekkel (ezek közül az Alstom-ügy volt a legjelentősebb), illetve hosszútávra szóló koncepciókat alakított ki. Utóbbiak között említette a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott új gazdasági programot, a kulturális programot – egységesítve a kulturális intézményekben, például a színházakban a díjazásokat, együttműködési megállapodást kötve a Magyar Tudományos Akadémiával és több nagy fővárosi egyetemmel –, valamint az egészségügyi programot. Ez utóbbival kapcsolatban Tarlós István hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy az államnak való átadással a főváros kórházaktól és azok személyzetétől megszabadulni akarna, az államosítás vádját „ízetlen tréfának” minősítette.

A főpolgármester szót ejtett a szociális koncepcióról, kiemelve a hajléktalanellátás kérdését. Tarlós István szerint kettős megoldásra van szükség, mert a hajléktalanság szociális és egyben rendészeti probléma is, a hajléktalanok egy része ugyanis radikalizálódik, ha pedig egy hajléktalan követ el bűnt, az épp olyan, mintha bárki más bűnözne. A főváros három ingatlanát újítja fel, amelyeket kommunálisan felszerelnek, emberi környezetet biztosítva az otthontalanoknak, a főváros cégeinél pedig munkalehetőséget biztosítanak nekik. A hajléktalanokat a főpolgármester szerint vissza kell vezetni a társadalomba, ehhez ellátást, szállást és munkalehetőséget adnak nekik, „aki viszont ezt nem fogadja el, magát helyezi törvényen kívülre”.

Tarlós István a Zöld Könyvből kiemelte még az új városüzemeltetési modellt, amelynek köszönhetően eddig mintegy ötmilliárd forintot takarítottak meg a fővárosi közműcégeknél, és az új szerződéskötési gyakorlatot, amelynek révén szinte teljesen megszűntek a külsős szerződések. „A Fehér Könyvvel lezártuk a múltat, a Zöld Könyvvel kapcsolatban pedig arra koncentrálunk, hogy mi az, amit ebben a ciklusban meg tudunk valósítani” – tette hozzá.

A Zöld Könyv itt tölthető le.

Forrás: budapest.hu

2011. szeptember 1.