Cél: az igazságtétel

Törvényben rögzítené a Fidesz, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.

Gulyás Gergely szerdán terjesztette a Ház elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatát, amely szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre a büntető törvénykönyv (Btk.) elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni.

Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely korábbi szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna. A fideszes képviselő javaslata értelmében az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kellene megállapítani.

Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlást irányító belügyminiszter Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral tapsol az MSZMP 1975-ös kongresszusán - akkor már az MSZMP KB titkáraként (Fotó: MTI/Vigovszki Ferenc) - forrás: magyarhirlap.hu

A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.

Gulyás Gergely indítványa módosítaná a büntetőeljárási törvényt is, rögzítve, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Bíróságnak soron kívül kell eljárnia. A nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség feladata lenne. A törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lépne hatályba.

Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvényjavaslattal lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják.

Közölte, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük megnevezte Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját. Beszámolt arról is, hogy a törvény hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához, mivel megítélésük szerint az 1956-os forradalmat követő megtorlások esetében megállapítható az emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése.

Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint előterjesztésük legfeljebb néhány tucat embert érintene, közöttük Biszku Bélát, aki belügyminiszterként irányította a megtorlásokat. – Mi nem bosszút akarunk, hanem azt szeretnénk, ha Magyarországon is sor kerülhetne ugyanolyan igazságtételre, amire gyakorlatilag a volt kommunista államok majdnem mindegyikében sor került – húzta alá a politikus.

A javaslat indoklásában az előterjesztő kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata alapján az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülhetőségére tett kötelezettségvállalás nem sérti az alkotmányban megfogalmazott visszamenőleges hatályú büntetőjog tilalmát.

A hatályos Btk. egyébként emberiség elleni bűncselekményekről tesz említést, ebbe a körbe sorolva a béke elleni bűncselekmények közül a háborús uszítást, a népirtást és az apartheidet, valamint közéjük tartoznak a háborús bűncselekmények is. A kódex mindegyiküket el nem évülő bűncselekményként határozza meg. A fideszes javaslat viszont - a megkülönböztetés céljából, követve a szakirodalmi álláspontot - az emberiesség elleni bűncselekmény elnevezést használja a hatálya alá tartozó cselekményekre.

Közben ötpárti egyeztetésen vitatná meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a jóvátételi adó kérdését, amelyet azoknak kellene megfizetniük, akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői vagy a párt vezető szervezeteinek, illetve politikai apparátusának tagjai voltak.

Ezt a Fidesz-frakció sajtóosztálya tudatta kedden az MTI azon kérdésére, hogy mikorra készülhet el a jóvátételi adóról szóló törvényjavaslat normaszövege. A sajtóosztály tájékoztatása szerint Lázár János október 25-ére hívta egyeztetésre a parlamenti frakciók vezetőit, illetve a képviselőcsoportok delegáltjait. A megbeszélésnek többek közt az a célja, hogy ismertessék és megvitassák a Fidesz-frakció által előkészített javaslatot.

A jóvátételi adóról a Fidesz hétfői frakcióülése után beszélt Lázár János, kifejtve, hogy az adó kivetését ,56-os szervezetek kezdeményezték, majd Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő terjesztette a kormánypárti képviselőcsoport elé, amely még nem döntött róla. A befolyt pénzt ,56-os szervezetek támogatására és ,56-os túlélők megsegítésére fordítanák. Jóvátételi adó terhelné az egykori munkásőrök nyugdíját is.

Kapcsolódó hír: A megkérdezettek kétharmada támogatja a Lex Biszkut

Forrás: fidesz.hu, magyarhirlap.hu, mti

2011. október 20.