Elértük, amit akartunk

A kormányfő felszólalásában emlékeztetett: januárban Magyarország komoly tárgyalásokat folytatott az unió intézményeivel. Még tavaly decemberben az unió miniszterelnökeinek tanácsülése kísérletet tett egy pénzügyi paktum létrehozására, de végül azonnali döntés helyett a további előkészítés mellett döntöttek. Voltak, akik felhördüléssel fogadták, hogy mi, magyarok nem mondtunk automatikusan igent a kidolgozatlan és homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére – idézte fel Orbán Viktor.  A magyar kormány azonban kitartott álláspontja mellett, határozottan, de józan érvekkel kiálltunk a magunk érdekiért, és mostanra elértük, amit akartunk - jelentette ki.

A napirend előtti felszólalás (videó)

Hazánk elérte, hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országok számára lesznek kötelezőek; a többi országra, így ránk is, csak akkortól, amikor csatlakoznak az euróövezethez – húzta alá a kormányfő. A miniszterelnök szerint ez a kitétel kulcskérdés volt számunkra, mert ha ez nem így lenne, az Magyarország jelenlegi helyzetében óriási hátrányt jelentene. Orbán Viktor a másik kulcskérdésnek az adóharmonizáció kérdését nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok adórendszereinek egységesítése felé tett lépés teljesen ellentétes Magyarország érdekivel, mert egyik legfőbb versenyelőnyünket veszélyezteti. E tekintetben Magyarország a térség legversenyképesebb környezetével rendelkezik, ezért nyilvánvaló, hogy erről nem mondhatunk le – fűzte hozzá. Ezért fontosnak nevezte, hogy az adóharmonizáció, illetve az erre vonatkozó utalás nem lett része a pénzügyi paktumnak.

A miniszterelnök szerint minden akadály elhárult azelől, hogy Magyarország csatlakozzon a paktumhoz, amelynek immár minden pontja elfogadható hazánk számára. Emlékeztetett: a paktum pontjainak nagy részét éppen Magyarország szorgalmazta és készítette elő a soros elnökség ideje alatt. A vita a magyar érdekek figyelembe vételével lezárult, ezért azt javaslom az Országgyűlésnek, miután megismerte annak részleteit, fogadja el az uniós paktumot – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak a jövőben sem kell olyan szabályt alkalmaznia, mely csökkentené hazánk versenyképességét, vagy korlátozná a versenyképesség kulcsfontosságú területein eddig meglévő szuverenitásunkat.

Az európai paktummal kapcsolatos siker világosan kijelöli, hogyan érdemes viszonyulnunk Európához ma, amikor kontinensünk válságos időket él át – folytatta beszédét a miniszterelnök. Mint mondta, Európában történelmi léptékű átrendeződés megy végbe, amit a válság hozott magával. Mindenki, akinek van magához való esze, minél jobb pozícióból akar indulni majd a válság elmúltával, amikor a növekedés Európában ismét megkezdődik – mutatott rá. Hozzátette: ezért már most „késhegyre menő”, egyfajta érdekérvényesítésre törekvő verseny folyik, amelynek azok az országok lesznek a győztesei, akik határozottabban és okosabban állnak ki a saját érdekeikért. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a verseny ütközésekkel, vitákkal jár, „határozott fellépést, ügyes taktikai húzásokat, és okos megegyezéseket igényel”.

Magyarország pozíciója világos és mindenki előtt ismert – jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve: hazánk jövője az Európai Unió keretein belül van. Sőt, Magyarország az unió bővítésének egyik fő szószólója – emlékeztetett. Mi az uniós intézmények megújítása mellett érvelünk, kiállunk a kettős mérce használata ellen és az uniós tagországok egyenjogúsága mellett – hangsúlyozta.

Megjegyezte, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak, akik „szégyellik a magyar embereket", megriadnak, ha támadás éri az országot, és máris szaladnak „nyugati üzlettársaik szoknyája mögé". Ők az önfeladás stréberei, akik mindenre hajlandók, bármit eladnak, bármiről lemondanak, és ezt a képességüket sok éven át meggyőzően bizonyították is – fogalmazott. Mások viszont – folytatta – „fejjel mennének a falnak", senkivel sem akarnak megegyezni. Egyik álláspont sem helyes, küzdeni kell, de józan ésszel, a megegyezésre törekedve – hangoztatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt is mondta: az Európai Parlamentben látottak sok millió magyar szemében felértékelték az Országgyűlés munkáját, teljesítményét és színvonalát.

Ma az az Országgyűlés dolga, hogy megküzdjön a magyar emberekért akkor is, ha ez esetleg éppen más országok véleményével vagy érdekeivel ütközik – emelte ki. Szavai szerint küzdeni kell, de „ezt józan ésszel és megegyezésre való törekvéssel kell tenni”. A miniszterelnök hangsúlyozta, ennek megfelelően kell eljárni az unióval vagy az IMF-fel folytatott tárgyalások során is. Van esélyünk jó megállapodásokra – húzta alá. A miniszterelnök példaként az európai paktum ügyét említette. Bebizonyítottuk, hogyha határozottan és okosan kiállunk magunkért, akkor el tudjuk érni, amit akarunk, és ami a magyar emberek érdekeit szolgálja –zárta szavait Orbán Viktor.

A kormány a teljes középosztályban gondolkodik

A nagy európai újrarendeződésben Magyarországnak azt az esélyt kell megragadni, hogy Európa egyik kiemelkedő termelési központjává váljon - mondta a frakcióvezetők felszólalására adott viszontválaszában Orbán Viktor. 

A miniszterelnök először Balczó Zoltánnak a Jobbik frakcióvezető-helyettesének felszólalására reagált. Elmondta, az európai uniós miniszterelnökök arról egyeztek meg, milyen legyen Európa pénzügyi paktuma, majd szakértőiknek kiadták a szerződés pontos megszövegezését, melyet a miniszterelnökök márciusban Brüsszelben fogadhatnak el. Az aláírt szerződést - a magyar törvények szerint - be kell terjeszteni a magyar Országgyűlés elé annak érdekében, hogy a Ház megvitassa és ratifikálhassa – tette hozzá a miniszterelnök.

A viszontválasz (videó) 

Úgy folytatta, az új magyar alaptörvény szerint értelmezi kell azt a kérdést, ha majd az új szerződés ide kerül ratifikálás céljából, elegendő lesz-e a jelenlévő képviselők felének szavazata, vagy kétharmad kell ehhez. Ez a kérdés alkotmányos értelmezésre szorul, ezért a kormány az Alkotmánybíróság véleményét is kérte az ügyben, hogy az eljárás hibátlan és kifogástalan lehessen – tájékoztatott Orbán Viktor.

Felhívta a figyelmet: az új alkotmányban szerepel Magyarország fizetőeszközének megnevezése - mint mondta - nem véletlenül. Amikor hazánk majd - ha úgy dönt - csatlakozik az euróhoz, és a csatlakozással a majd ideterjesztendő szerződésben vállalt kötelezettségek ránk is érvényesek lesznek, a magyar parlamentnek lesz módja arról, hogy erről a csatlakozásról kétharmados többséggel döntsön, mert az alaptörvény ezt majd meg fogja követelni - hangsúlyozta.

Orbán Viktor leszögezte: korrekten, az ígéreteknek megfelelően, és kellő alkotmányos garanciákkal születik majd meg az összes szükséges döntés, amely Magyarország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozik.

Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének hozzászólására reagálva a miniszterelnök azt mondta: Isten hozta az LMP-t a szabadságharcosok táborában. A frakcióvezető Lengyelországra tett megjegyzéseit Orbán Viktor visszautasította, s mindenkit arra kért, ne próbálja Magyarországot szembefordítani egyik legjobb európai szövetségesével „még egy olcsó új frakcióvezetői poén érdekében sem”.

Balczó Zoltán a külföldi tőkére vonatkozó gondolatára reagálva Orbán azt mondta, abban láthatóan egyetértenek a frakcióvezető-helyettessel, hogy Magyarországnak nem kell segítséget nyújtania olyan külföldről érkező magyarországi gazdasági vállalkozásoknak, amelyek a magyar állam támogatásával semmilyen hozzáadott értéket nem állítanak elő. Az ilyen vállalkozásokat nem kell támogatni, mert itt csak a tőkeerővel történő visszaélés okán kiszorítanák a magyar vállalkozókat a piacról – mutatott rá a miniszterelnök, aki szerint érdemes és az ország javát szolgálja minden olyan külföldi vállalkozás támogatása, amely hozzáadott értéket állít elő, növeli a magyar nemzeti összterméket, nem vesz el lehetőséget a magyar vállalkozóktól, és olyan termékeket kínál, amelyekre a hazai szféra nem képes.

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor kijelentette: nagy európai újrarendeződésben Magyarországnak azt az esélyt kell megragadnia, hogy Európa egyik kiemelkedő termelési központjává váljon. Hozzátette, hisz abban, hogy ezt a lehetőséget az ország meg tudja ragadni, és abban is biztos, ha Magyarország termelési központ lesz, sokkal több embernek tudnak majd munkát adni, mint jelenleg.

Az én saját, személyes felfogásom szerint az, ami 2002-től 2010-ig Magyarországon történt, hatalmi szempontból azt jelentette, hogy a nagytőke a gazdasági súlya mellé megszerezte a politikai hatalmat is – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: „azt tanácsolom Magyarországnak, hogy ne menjen vissza erre az útra, hanem olyan kormányt próbáljon meg választani magának, mindig olyan parlamenti többséget hozzon létre, ami a politikai hatalmat a középosztály kezében tartja”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány a teljes középosztályban gondolkodik. Ráadásul azt gondoljuk, hogy a középosztály természetes részét adják a nyugdíjasok is, még, ha vagyoni helyzetük egyébként nehéz is – mutatott rá. Mind mondta, ennek érdekében azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy szövetséget a középosztály és a nyugdíjasok között.

Egy hasonló szövetséget kívánunk létrehozni a leszakadó rétegek és a középosztály között is – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen, hogy a középosztály alulról nyitott legyen. Szavai szerint ennek érdekében olyan gazdasági eszközöket kell a szegényebb rétegek rendelkezésére bocsátani, hogy munka, tanulás és szorgalom révén jobb életszínvonalat tudjanak maguknak teremteni. Ha ez a társadalmi szövetség létrejön, akkor nem állhat elő még egyszer az a helyzet, hogy a nagytőke a gazdasági hatalma mellé megszerezze a politikai hatalmat is – szögezte le.

Orbán Viktor felszólalásában arra kérte Mesterházy Attilát, hogy „amennyiben mód van rá, és ez lehetséges, az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselőket kérje meg arra, hogy időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett”. Az ember úgy érzi, hogy hátba támadják, az ország polgárai úgy érzik, hogy nem állnak ki mellettük, amikor azt találja mondani egy képviselő, hogy ő szégyelli Magyarországot, és szívesebben képviselné Luxemburgot az Európai Unióban – utalt a kormányfő Göncz Kinga szavaira. Hozzáfűzte: „ez túl van minden határon”.

„Arra szeretném kérni önöket, hogy annak érdekében, hogy nemzeti ügyekben, szükség szerint a szocialista ellenzék és a polgári kormányzati erők között együttműködés lehessen, amelyre időnként Magyarországnak időnként szüksége van, próbáljuk kiiktatni azokat a mondatokat, rossz gesztusokat és szerepeket, amelyek akadályozzák azt, hogyha szükséges, akkor az ellenzék és a kormány között együttműködés jöhessen létre” – jelentette ki a miniszterelnök az MSZP-s képviselőkhöz szólva.

A kormányfő hangsúlyozta, számít a magyar parlament minden frakciójának támogatására és együttműködésére az európai gazdasági és pénzügyi paktum kérdésében.

Forrás: fidesz.hu, stop.hu, hetivalasz.hu

2012. február 13.