Sztálin és Haynau sem díszpolgára többé Budapestnek

Kilenc személyt törölt Budapest díszpolgárai közül egyhangú döntéssel a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a felsorolt személyek a magyar szabadságharc, valamint részben a magyar, illetve az általános demokrácia ellenségeinek tekinthetőek.

A szóban forgó, törölt személyek: Sztálin, Karl Ludwig Grünne (Ferenc József császár főhadsegédje), Karl Geringer (a császár korlátlan hatalmú biztosa), báró Julius Jacob von Haynau (osztrák hadvezér, Magyarország teljhatalmú parancsnokaként kivégeztette az aradi vértanúkat, és Batthyány Lajos miniszterelnököt), Jellasics, azaz Josip Jelačić Bužimski (aki császári hadvezérként részt vett az 1848–49-es magyar szabadságharc leverésében), Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz (császári és királyi tábornagy, a császári csapatok főparancsnoka), Alexander Bach (az 1851-től 1859-ig tartó nyílt abszolutista önkény időszakának névadója, volt osztrák belügyminiszterről), Ivan Paszkievics  (a magyar szabadságharc leverésére küldött orosz hadsereg főparancsnoka), Felix Schwarzenberg (Ausztria miniszterelnöke 1848-1852 között).

Sztálinról 2004-ben csak dodonai állásfoglalás született

A főpolgármester a vitában azt mondta, hazugság, hogy Sztálint törölték volna a budapesti díszpolgárok listájáról, a Fővárosi Közgyűlés 2004-ben csak egy "dodonai állásfoglalást" hozott az ügyben, miszerint a volt szovjet diktátort nem tekintik díszpolgárnak, a Fidesz törlésre vonatkozó javaslatát pedig az akkor a várost irányító MSZP-SZDSZ-koalíció leszavazta.

Az MSZP-frakció több képviselője állította, Sztálin sosem volt Budapest díszpolgára. A főpolgármester erre felolvasta a Fővárosi Közgyűlés 1947. november 7-i ülésének jegyzőkönyvét (az ülésről készült archív felvétel, azaz filmhíradós tudósítás az alábbi videón tekinthető meg), amely szerint viszont igen (érdekesség, hogy az akkori jegyzőkönyv egyik aláírója Kádár János volt).

Film az eseményről, amely egyes szocialisták szerint nem történt meg

A rendeletmódosítás értelmében ezentúl nemcsak élő személy lehet díszpolgár, a kitüntető címet poszt mortem is lehetne adományozni. Módosították az utcanévadás szabályait is, eszerint személyről utcát elnevezni halála után nem 25, hanem 5 évvel lehet majd - utóbbiről 21 igen (Fidesz és Jobbik), 10 tartózkodás (MSZP) és két tartózkodással (LMP) döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Forrás: budapest.hu, filmhiradok.nava.hu, index.hu

2011. március 23.