Otthonvédelmi akcióterv

A kidolgozott koncepció egy többelemű konstrukciót tartalmaz, amely rugalmasan és hatékonyan orvosolja a felmerült problémákat. Fő elv, hogy minden fél (bankszektor, adós, állam) vállaljon részt a terhekből, legyen kellően érdekelt a helyzet végső rendezésében. A Kormány az ötpontos program kidolgozásakor kiemelt szempontként kezelte az adósok szociális helyzetét. A szociális problémák kezelésére elsősorban a Nemzeti Eszközkezelő és a kamattámogatás keretében nyílik lehetőség, ráadásul az eddigiekhez képest hosszabb távon. Emellett a költségvetés optimális terhelése is kiemelt szempont volt: a program nem veszélyeztetheti ugyanis az adósságcsökkentési stratégiát.

A program öt pontból áll:

1. Rögzített árfolyam bevezetése a havi törlesztőrészletek meghatározására
2. Kamattámogatási rendszer
3. Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása
4. A kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel
5. Az deviza alapú hitelezés újbóli engedélyezése

Az első pillér tartalmazza az árfolyamrögzítés rendszerét. Ez alapján a rögzített árfolyamok az euróhitelek esetében 250 forint/euró, a svájci frank alapú hitelek esetében 180 forint/svájci frank, a japán jen esetében pedig 200 forint/100 jen. Az adósok az új, rögzített árfolyam alapján törlesztenek a rögzítési periódus végégig, azaz 3 évig (2014. december 31-éig). A rögzített és a tényleges árfolyam eltéréséből adódó különbözet pedig egy elkülönített számlára, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, amelyen kumulálódhat a tartozás (de az árfolyam kedvező alakulása esetén el is tűnhet). Ennek törlesztését 2015. január elsején kell megkezdeniük a programban résztvevő adósoknak azzal, hogy ez ne jelenthessen aránytalanul nagy tehernövekedést. Az árfolyamrögzítésben való részvétel az adósok számára önkéntes alapon történik, a pénzintézetek számára kötelező. A pillér célja, hogy azokat az adósokat, akik ugyan szerződésszerűen törlesztenek, de a fizetőképességük határára sodródtak megvédje az esetleges ideiglenes árfolyamgyengüléstől, ami mellett már nem tudnának törleszteni. Így a törlesztőrészletek kiszámíthatósága nagy mértékben növekszik (a kamat változása ugyanakkor továbbra is módosíthatja azt), illetve a törlesztőrészletek csökkennek is 3 évig.

Az második pillér a kamattámogatáson keresztül kívánja segíteni azokat az adósokat, akik hitelük törlesztésére nem képesek (90 napon túli késedelemben vannak), ezért otthonukat eladják és egy kisebb értékű lakásba költöznek. Ez tehát nem jelenti, hogy kisebb alapterületű lakásba kellene költözniük a családoknak, csupán azt, hogy (pl. kevésbé frekventált helyen, esetleg más településen) vásárolnának olyan kisebb értékű otthont, aminek a törlesztőrészletét már fizetni tudják.

A harmadik pillér, a Nemzeti Eszközkezelő felállításával a Kormány a leghátrányosabb helyzetben lévő adósok helyzetén kíván segíteni. Az Eszközkezelő több módon segíti elő az arra rászorulók lakhatását:

(1)  Azon rászoruló adósok ingatlanát vásárolja meg, akik a hiteleik törlesztőrészletét nem képesek fizetni, azaz 90 napot meghaladó késedelemben vannak. Az állam a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben ingatlanok megvásárlása után bérbe adja az adósnak, azaz az eredeti tulajdonosnak.

(2)  Ezen túl az állam közmunkaprogram keretében új családi házakat építtet, amelyeket szintén bérbe ad.

A negyedik pillér tartalmazza a kilakoltatási moratórium feloldásának a rendezését. Ez alapján 2011 július elsejétől megszűnik a kilakoltatási moratórium, azonban az adósok védelme érdekében először csak a nagyobb értékű ingatlanok kerülhetnek elárverezésre, valamint ezen túl egy kvótarendszer alapján történhet a követelés érvényesítésének a megindítása.

Ki kell emelni, hogy a kilakoltatási moratórium az esetlegesen kialakuló szociális problémákat csak ideiglenesen tudta kezelni, tartós megoldást nem jelentett. További fenntartása nagy mértékben rontaná a fizetési fegyelmet, egy határon túl pedig megkérdőjelezné a banki fedezetek értékét, így az új hitelek folyósítását, az emberek lakáshoz jutását, illetve a gazdasági növekedést veszélyeztethetné.

Ahogy azt Magyarország is megtapasztalhatta, a devizahitelezés komoly veszélyeket rejt magában. Ugyanakkor uniós jogszabályokból fakadó kötelezettségünk, hogy – a tőke szabd áramlására tekintettel – lehetővé kell tenni a devizalapú jelzáloghitelezést is. (Nem jelzálogfedezett mellett, illetve a vállalatoknak eddig is volt lehetőségük devizahitelt felvenni.) A deviza alapú hitelezés esetében a Kormány elődje hibáinak elkerülése érdekében szigorú feltételrendszert támaszt a potenciális devizahitel-felvevőkkel szemben, hogy megakadályozza a korábbihoz hasonló kockázatok felhalmozódását. Ezért az ötödik pillér keretében abban az esetben vehető majd fel devizaalapú jelzáloghitel, ha az adósnak a hitel devizanevében fennálló havi bruttó jövedelme meghaladja a minimálbér 15-szörösét (ez jelenleg közel 1,2 millió forint).

2011. június 28.